Hol vagytok �, ti dr�ga, szerelmes f�rfiak,
�s hol van, hol van az �r�g�petek:
hull� hajsz�llal �s korp�val volt tele
a billenty�k k�z�tt - milyen s�t�tben kattog a sz�vetek,
hogy ez a v�ge most, vagy ez a z�g� csend
az �t fele?
N�ztem h�ttal a t�k�rben a
fenekem, mit mondjak, nem a r�gi,
m�gis iszony�an k�v�nlak, b�rki l�gy,
mindig te vagy csak,
te dr�ga, negyvenes f�rfi, aki lassan
�tven leszel, a h�tad �rzi,
el�g rendesen �sz�lsz, �s
ha mosolyogsz, l�tni
hogy a szemfogaid rohadnak.
Remegett a kezem, amikor elj�tt�l �s
a konyh�ban a kenyeret kentem.
Remegett a kezed �s k�s�bb
a hangod is a telefonban.
Mert benne �lsz te minden ronda
nyakkend�t�ben, eg�sz �tb�k�tt
�letemben, minden l�g�res
szerelemben, lak�sban,
l�pcs�h�zban, a szagokban.
Az �tvenes f�rfi mint
lehullott ny�rfalomb az �ton,
avar, mely lassan gyullad �s k�kes f�sttel �g,
de felsug�rzik titkosan, mint kertben �szi t�z,
�s l�thatatlan van jelen,
�lomban b�nyal�g.