Ezt a ziccert nan�, hogy nem hagyta ki az �rd�g,
�pp a vonaton utaztam - vesz�lyes z�na -,
pr�b�ltam gondolni m�sra, de egyre p�rg�tt,
hogy mi minden volt �s mi is lehetett volna,
mikor feles�g�l akart venni egy vadidegen ember,
egy sodronyp�lya-vezet� (?), aki a te neved viselte,
Bras�ig hallgattam v�lasz �s nevet�s n�lk�l,
mint aki tudja, hogy ez az � m�ve, persze,
m�gis azt gondoltam ott a f�lk�ben �lve,
hogy nem leszek n�lk�led soha boldog.
Mint egy megszidott oszt�ly, �lltak kint szemles�tve
a ki�gett f�ldeken a napraforg�k.