Egy kp szletse
Kk ruhs lnyok jnnek az utcn,
nem ltszanak, csak combtl lefel.
Kicsik lehetnek, furcsn egyenes
szapora lptkkel, nnepi cipben
pattog a sarkuk lpve a jrdn.
A nap tst hossz szoknyjukon,
s vkonyka lbukat kkre festi a fny.
Augusztusi hsgben, ll levegvel,
a lugast a gesztenyelevelek lombjnak
zldjvel vilgtja be a tz napsugr.
Egy kertbl kirppen
pettyeslabda repl t a tren,
s szll, szll a piros folt
a kkeken s zldeken t,
s megll a levegben
a bal als harmadban.
Megll az id, megll az let,
ksz a kp,
s rk a nyri dlutn.
S csak n rzem kzben
a virgok des illatt,
s csak n hallom benne
tndr kacagst...
|