| 		
		 
 Mirt most?
magnyom villamosa  
vidm ponthoz rkezett,  
csikorogva egy kanyarban,  
s a megllban,  
vrva a csilingre s az indulsra,  
risplaktot bambultam,  
egy rzsaarc sell  
evianos palackot emelt ajkaihoz,  
tiszta vizet a tiszta koszban,  
s haja  
a kk vzben lebegve  
beszott kpzeletembe,  
s tekergztt,  
mint a hidra cspjai,  
s fojtogatv vlt az rzs,  
megszltani... 
  
a buszt juszt is  
villamosra cserlnm 
n is,  
fapadosra,  
nyitott ajtajosra, 
hullmz sneken 
dajdajozva vezet  
vidm vezet 
s kurjongat kalauz, 
ki lassan hazahz, 
csikorogva, 
s szememben mosoly, 
ha szm morogva 
szl is, 
lassan mr megllhatna egyszer, 
hisz szz ve keringnk itt, 
s a magny mar, mint a vegyszer, 
s br az utazs meghitt, 
kicsit stlnk,  
csupasz fk alatt, 
virgra vrva, 
meg meg llnk, 
de a villamos haladt, 
s ajtajt nem trta, 
s gy beragadtam 
a virtualitsba... 
 |