Az Id� gyors l�pt� le�ny, rohan� patak, z�g� �rv�ny,
         mindent mag�val r�nt,
         semmi sem vet neki g�tat.
V�ltozunk, ez az �rm�ny, s ez az �rm�ny a sz�ps�g.
V�ltoztat minden porszem, minden v�zcsepp, minden l�p�s,
         minden pillant�s, minden sz� �s minden gondolat,
         s f�leg a gyors l�pt� le�ny, a rohan� patak...
V�ltozol te is, v�ltozom �n is. Senki se tudja, ki, honnan, hov�.
A Hal�llal j�tszunk minden pillanatban.
A Hal�l nem m�s, mint ha k�t ember egym�st�l t�vol,
         k�l�n �s f�ggetlen�l v�ltozik.
S nem el�g, hogy b�rmely pillanatban meghalhatnak egym�s sz�m�ra,
         m�g az �rm�ny sz�ps�g�t�l is meg vannak fosztva.
Az �let viz�t nem tudja ak�rki megszerezni.
B�r nem kell �rte egy l�p�st sem tenni, mert benn�nk van az,
         mindenkiben egy kev�s. Aki megtal�lja mag�ban,
         m�r azt is tudja, hogyan kell haszn�lnia.
S n�ha el�g, ha az ember r�j�n egy gondolatra.