Ms versek : Tth Krisztina: Domborzat s vzrajz |
Tth Krisztina: Domborzat s vzrajz
Galambrnyk rptt vetti gsrga tzfalra, aztn tovbbmegy fnyes, pontos tjn a dlutn. Hogy rend legyen.
Stlni mennek a hlyk, fogjk a hurkos madzagot. A Pllotszj s a Vzfej egyms mgtt megyen.
Vgighzzk a juj de hossz kertsen a kezket: egy rgott krm keskeny s egy tmpe vrtelen.
Zebrhoz rnek, s megllnak. Nagyon piros van, ht rlnek. A Pllotszj s a Vzfej az ton tmegyen.
- Tudok egy neket, a tiednl szebbet, szl a Pllottszj, s mris nekelget:
"Hentespapa, ne menj az gbe! Ki fogja kinyitni a boltot? Kicsi kutynkat lnccal verni, ha lepisil egy bokrot?"
- n is tudok egyet, mg ennl is jobbat, felel a Vzfej, s mris ddolgat:
"Saklmama elment az gbe, itthagyott Saklnagyanyval. Ki fogja selymes hajikmat fslni g vasalval?"
Mennek tovbb, hegy-vlgyn, rkon-bokron, borotvales fny kaszlja nyomukban rnyakk a trgyakat.
|