Kék fehér fekete
Folyók ömlenek át szememen,
könnyeim lassan elfogynak,
mint ez az év, mely megmutatott,
de mégsem adott,
elvett tőlem...
A vízen túl, ágak közt
hullámzol, lebegsz,
ónoseső áztatta fák mögött,
fehér és sárga fényben,
mindig takarásban,
kibontott hajjal,
kék, fehér, fekete,
kockás kis ruhákban
Tudod, amit tudok,
érzed, amit érzek,
veled maradnak örökké
gondolataim, érzéseim,
bénán bicegő szeretetem,
vigyázz hát rájuk
Én itt maradok színeiddel,
sejtelmes ízeiddel,
ködbevesző képeddel,
mindent és mindenkit
mindig csak rajtad
keresztül látva,
végleg megfakuló képed után,
kifosztva, üresen,
bolyongva elveszetten,
a mercy streeten
|