Más versek : Tóth Krisztina: Fogadkozás a Rottenbiller utcában |
Tóth Krisztina: Fogadkozás a Rottenbiller utcában
Pénzt dobtam az éjszaka vizébe: "Fogadom, többet ide nem jövök, sej-haj, elmegyek, Rottenbiller utca!" Repült a korlát fölött.
Ajtó csapódott, kapuzárás. Körbenézni még visszajöttem. Utolsó cigarettafüst, bizonytalanul. Gyufa röppen.
Udvarba ejtett lámpafény. Folyosó, lépések zaja. Lebbenő csipkefüggönyök, gangra akasztott éjszaka.
...Most is nehezen élek, vékony, sárgaréz drótfonálon. Hegedűhangon szólni kezd, marionett, ha szökni vágyom...
Ég áldjon, Rottenbiller utca. Esőben futok taxit fogni, zuhogni kezdett, el se áll majd, visszasodor, ki tudja, hogy mi.
Ázott kabátomat kitárom, hadd fújja át a szél: elgurult pénz, pörgő ígéret, megkerül, elvész, visszatér.
|